3. nap

 Szeptember 3., szerda

 Hű. Elég fura most minden. Igazából nem tudom, hogy hogyan kezdjem el.
Tehát. Reggel, amikor felébredtem még ugyanolyan volt minden, mint általában. Visszaaludtam még tíz percet, majd újra csörgött az óra. Ráeszméltem, hogy mindjárt indul a busz. Kapkodva felvettem a szegecses farmer rövid gatyám és egy fehér ujjatlant. Így rohantam le reggelizni. Ezek után kezdődött. Amikor leértem a konyhába, megdermedtem. Anyu várt MELEGSZENDVICCSEL! Lehet, hogy hülyén hangzik, amiért ennyire meglepődtem, mert másoknak ez természetes. Nekem viszont alsó óta magamnak kellett kaját csinálnom.
- Jó reggelt, Lola! Milyen szép napunk van, nem? - mutatott ki az ablakon.
- Öhm, de - tényleg az volt. Amikor kinéztem az ablakon, a napfény szinte megvakított. Egy felhő sem volt az égen.
Zavartan ültem le. Ezt az egészet nem tudtam hova tenni. Inkább megkérdeztem.
- Anya, nem mintha zavarna, meg ne értsd félre, de miért vagy itthon?
- Laura drágám, úgy érzem többet kéne veled foglalkoznom - itt totál ledöbbentem. Mindig is rengeteget foglalkoztak velem. Jó hazugság, majd meglátjuk mit akar ebből kihozni. - Mit szólnál, ha ma nem busszal mennél iskolába?
- Engem nem zavarna! - nevettem fel. Busz helyett Volvo? Jöhet!
- Akkor jó. Egyél nyugodtan, én felöltözöm.
Számítottam rá, hogy nem hálóingben és köntösben akar furikázni.
- Ó, igen! És van narancslé a hűtőben! - kiabált ki már a gardróbból.
Jól bereggeliztem majd indultunk a suliba.  Pont a lépcsők előtt parkolt le, így nagyjából tíz métert kellett  csak sétálnom.
- Hányas busszal jössz? - kérdezte.
- Nem tudom még. Hat óránk van. Azt hiszem a fél hármassal, de mennem kell. Szia! - köszöntem el.
   Szabi és Jazz már a teremben voltak. Látszólag elmélyültek a beszélgetésben, de mikor megláttak, mindketten mérgesen néztek rám.
- Hol voltál? Vagy húsz percet vártunk rád a buszmegállóban! - mondták egymás szavába vágta.
- Anyu hozott be. - válaszoltam egyszerűen. Erre két tágra nyílt szempár volt a reakció.
- Na jó, mindegy - legyintett Jázmin - Láttad a One Direction-t?
- Tulajdonképpen igen.
- ENNYI? TULAJDONKÉPPEN IGEN? - ordították le a fejemet.
- Miért, most mit mondjak?
- Például: Mi a véleményed Zayn- ről? - érdeklődött Szabi.
- Az ki?
Szabina előszedte a telefonját és egyesével mutatta meg az összes fiút. Zayn - nél feltűnően sokat időzött, de az összes képet kommentálta. Vagy hatvanszor ment rajtuk végig, mire becsöngettek. Matekon Pintér elmagyarázta a tanmenetet. Miközben a geometriai felszerelést írta a táblára, egy papírgalacsin érkezett az asztalomra. Szabitól jött, de csak dobni tudta, mert közöttünk ült Dávid. Az új ültetés miatt. Fiú - lány - fiú- lány. Szuper. Hangtalanul szedtem szét a levelet, amin csak ennyi állt. ,,Na?" Sejtettem, hogy mire céloz és bele kellett törődnöm, hogy a legjobb barátaimnak nincs más témája, csak a One Direction. Írtam, hogy majd szünetben. Visszajuttatni viszont nehezebb volt, mert a tanár már felénk fordulva beszélt, Dávid meg a padon aludt. Megböktem (nem virtuálisan) , mire értetlenül tátogott felém egy mi van?- t. Felemeltem a papírfecnit az ölemből. Már szabad volt a pad, így könnyen visszaguríthattam Szabinának.
- Laura, valami gond van?  - nézett rám szigorúan Pintér - Vagy már most unod az óráimat?
- Nem, dehogy! - mosolyogtam ártatlanul.
- Örülök. - húzta szét a száját. Talán mosolygott!?
Következő szünetben Szabina és Jazz rögtön letámadott. Meg se vártam a kérdéseket, hanem belekezdtem:
- Tehát, én megértem, hogy most mindkettőtök meg van őrülve. Megtaláltátok ezt a One Direction - t. Szabina, neked tetszik Zayn. Aki helyes. Jázmin, neked tetszik Harry. Aki göndör és helyes. - itt közbeszólt Szabi, hogy Zayn miért csak helyes - Úgy tűnik, most ez lett a mániátok és én nem akarok az utatokba állni. A zenéjüket még nem hallottam, de a kedvetekért még a klippjüket is megnézem, de ne várjátok, hogy holnap sikongatva fogok nyáladzani valamelyikről. Oké?
- Oké! - vágták rá egyszerre. Akkor ezt megbeszéltük.
    Következő órán nem volt tanár (elég korán kezdik), ezért végigbeszélgettük. Vagyis megbeszéltük, hogy holnap suli után átjönnek hozzám. Ja igen, és írtak egy listát, hogy miket kell meghallgatnom:

1. One Direction - What Makes You Beautiful
2. One Directon - Live While We're Young
3. One Direction - One Thing
4.  One Direction - Gotta Be You
5. One Direction - One Way or Another
6. One Direction - Nobody Compares
7. One Direction - Last First Kiss
8. One Direction - Kiss You
9. One Direction - They Don't Know About Us
10. One Direction - Summer Love

   Na, majd meglátjuk. A többi óra is hasonlóan telt. Szerintem a tanároknak sincs túl sok kedvük tanítani. Nem ellenkeztünk. 
   Suli után inkább rögtön haza indultam, mert úgyis csak egy dologról lehet beszélgetni a Directionerekkel. Hát igen, így kell hívnom őket, merthogy ők már óriási fanok és azokat Directionereknek hívják. Azt hittem, megvalósíthatom a tervemet, ami az volt, hogy hazamegyek, átveszem az otthoni ruhámat, csinálok limonádét és kimegyek a kertbe zenét hallgatni. Persze, anyunak jobb ötlete volt. Elvitt vásárolni. Jó, végül is kaptam egy I love London- os pulcsit, aminek télen jó hasznát fogom venni. Már alig várom, hogy hordjam! 

Meg sok új cucc van a szekrényemben, de azért jobban szeretek Jázminnal vásárolni. Majd legközelebb.  ☺
   Ohh, tényleg. Most hallgatom a zenéket amiket összeírtak Szabináék. Eddig a Nobody Compares tetszik a legjobban, de még van négy.  Ajjajj... 

Mai napom: ☺